Sziszi és Terka blogja

Család lettünk. Nem szeretem a szentimentális dolgokat, de mégis csak ez életünk legnagyobb kalandja! Izgalmas lesz visszaidézni, mi történt veletek, velünk, DRÁGA GYEREKEINK. Lilypie Fourth Birthday tickers Lilypie Second Birthday tickers Daisypath Anniversary tickers

Facebook

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

"Te is más vagy - Te sem vagy más"

2011.04.19. 22:39 - mertaera

Címkék: elvek

 Az elveket hamar feladja az ember, vagy legalább is rugalmasan változtatja, ha a helyzet úgy kívánja. Különösen igaz ez, ha nevelési elvekről van szó, hiszen egy akaratát mutogató, hisztis gyerek, vagy egy könnyes szemecske gondolkodásra készteti még a legelszántabb szülőt is. Hát még engem és apát, akik egyébként is sokat adunk a helyzet kívánta spontaneitásra.

Így beláttuk, hogy mivel nem élünk burokban, nem védhetjük kedvünk szerint Sziszit. Így történt, hogy néha csokizhat, vehet magának cukros joghurtot és még a cipőboltban orvul a gyerekcipőkhöz kirakott műanyag játékokból is választhatott magának. 

Vannak azonban olyan elvek, amelyeken nem szeretnénk és értékrendünk szerint nem is akarunk változtatni. Ami mostanában sokat foglalkoztat, az az elfogadás-befogadás kérdése. A téma azért lett ilyen hangsúlyos nálunk, mert sajnos tv nélkül is lépten-nyomon szembejön velünk a kirekesztés mindenféle változatos formája. Nekem könnyű dolgom van, mert egyszerűen szűröm azokat dolgokat, amiket meg akarok tartani, illetve ki akarok dobálni. Pl. törlöm azokat az ismerősöket a fészbúkról, akik antiszemita, rasszista, esetleg homofób tartalmakkal akarnak traktálni. Sziszinek nincs ilyen könnyű dolga, még nem működik a szűrője és egy darabig a segítségünkre szorul. Bízom benne, hogy sikerül olyan mintát adnunk, hogy a másság elfogadása értelmezhetetlen legyen számára, egyszerűen azért, mert észre sem veszi a különbséget. Szeretném, ha az empátia, tolerancia, inklúzió olyan természetes lenne számára, mint a levegővétel. 

Pont, mint Stan-nek és Kyle-nak:

 

Újrázás

2011.04.12. 23:38 - mertaera

Címkék: műtét lágyéksérv

 Van harmadik műtéti időpontunk, mivel a költészet napján, t-1 nappal az operáció előtt meggöthösödött. Ez a betegség szintén szóra sem érdemes, hurutosan köhög és egy éjszaka enyhe láza volt (amivel mindenféle gyógyszer nélkül sikeresen megküzdött), de ahhoz éppen elég, hogy ne lehessen műteni. Legközelebb május 10-én próbálkozhatunk, ha akkor sem jön össze, akkor legalább egy évig parkolópályán lesz a dolog, mert lehetetlen lenne összehozni a Terkás dolgainkat egy frissen műtött anya- és cicifüggő kétévessel.

Nem vagyunk fatalisták, de mindkettőnk fejében megfordult, hogy ez valami sorsszerűség.

Thomas mánia

2011.04.04. 14:01 - mertaera

Címkék: mese thomas

 Szerintem Sziszi az egyetlen gyerek a földön, aki úgy lett Thomas fan, hogy nem is néz tv-t (nem azért, mert sajnálom tőle az élményt, hanem egyszerűen károsnak tartom többek között ezért ) Nimródnál találkozott először a gőzmozdonnyal. Egy kb. 5 cm-es felhúzható kis kütyü. Akkora szerelem lett, hogy ravaszul haza is csente a tenyerében, hetekig nem vihettük vissza a tulajdonosának. Talán két-három epizódot meg is nézhetett a szomszédban. Leizzadt, kipirult az arca és mikor hazajöttünk hisztizve hányt, úgyhogy a dvd-zés ugrott. Így apa Thomas meséit szokta hallgatni (Apa, me, me!!!) és végtelen hosszan kell neki mesélni evéskor, alváskor játszás közben, gyakorlatilag egész nap. Szerváctól örökölt egy thomaszos pólót, nem nagyon tudjuk lefejteni róla és, hogy vissza tudjuk adni Nimród cuccát, ezért beadtuk a derekunkat és vásároltunk neki egy Thomas-szettet, ami három kis csatlakoztatható mozdonyból áll. Mese közben gyakran ezeket nézegeti. A kedvencem, mikor görnyedten ül, bólogatva nézi a vonatos matricát a ruháján és hallgatja a történetet.

Műtét sztornó

2011.03.24. 13:04 - mertaera

Címkék: műtét

 Vagyis csak halasztva, április 12-re. Takonykórság miatt nem altatják. Egyébként szóra sem érdemes a náthája, csak folyik az orra és elalvásnál dártvéderes hangokat ad ki.

Szerbia és névnap

2011.03.16. 23:08 - mertaera

Címkék: ünnepek ajándék szerbia névnap

Ahhoz képest, hogy délre vonultunk, meglepően zord időjárásba érkeztünk. Jó nagy hó volt Sziszi legnagyobb örömére. Nem tudom, hogy ez adta-e a jó hangulatot neki, de tény, hogy soha sehol nem oldódott még fel ilyen hamar. Fesztelenül közlekedett a lakásban, barátságos, mosolygós volt, nem lógott rajtunk. Nagyszülőket egyből és magától papának és mamának szólította (nem dedának, pedig azt nagyon szerettük volna), Lellit  is megnevezte a maga nyelvén Le-nek.

Szilárd megkereshette nagyszülei sírját és találoztunk több rokonnal is, akiket utoljára tizenakárhány évvel ezellőt látott. Örülök, hogy multikulti környezetben lehetett Sziszi két napig.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A héten névnapoztunk is. Elérkezett az idő, amikor a tárgyak igazán fontosak lettek számára, ezért a legizgalmasabb esemény az ajándékbontás volt. Korán reggel pizsiben teljes extázisba esett a traktortól és a markolótól.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lágyéksérv 2

2011.02.24. 23:32 - mertaera

Címkék: beteg kórház műtét lágyéksérv

 Nem foglalkoztunk nagyon a dologgal, mert kicsi is volt, ritkán is jelentkezett, vártuk, hogy elmúljon. Doki néni felvilágosított bennünket, hogy ne nagyon várjunk semmire, mert ez nem fog magától elillanni, jó lesz minél hamarabb túl lenni  a második műtéten!

A Bókay utcába küldött bennünket, ami meglepően kellemes helynek bizonyult. 10 perc alatt végeztünk(!), tiszta volt, büdös se volt, tehát az eddig megszokott gyerekkórházi dolgokhoz képest hihetetlen. A doktor bácsi szimpi, elmagyarázott mindent. Ha minden jól megy, nem lesz hányás az ébredés után, akkor nem is kell ott aludni. (Pedig már elgondoltam, hogy fogom szopizatni a frissen műtött két éves és 10 kilós gyereket egy vasszéken ülve hatalmas hassal egy éjszaka százszor). Március 23. a nagy nap. Nagyon izgulok. Talán nem is a műtét miatt, hanem, mert nehezen tudom elképzelni az utána dolgokat. Hogy mondom meg neki, hogy most nincs futkározás, kúszás-mászás?

Két éves

2011.01.28. 22:23 - mertaera

Címkék: szülinap ünnepek beszédfejlődés tesó mozgásfejlődés

Tudom, hogy minden szülő így van vele, de biztos, hogy a miénk a legszebb, legokosabb, legügyesebb, legaranyosabb gyerek a világon. Nem tudom, hogy mi jót csinálhattunk előző életünkben, hogy ilyen jutalmat kaptunk, de minden nap hálát mondok érte.

 Két év alatt 81 centire és 10.4 kilóra hízott. Ezekkel a paraméterekkel - a védőnéni szavaival élve - már nincs a magyar átlag alatt. Végre kinőtte a régi ruháit és a kortársai között már nem tűnik aggasztóan kicsinek. Az áentéjesz is megnyugodhat, mert majd' egy év késéssel megkapta az MMR oltását.

Beszélni nem nagyon szeret, inkább jelel. Természetesen az apa, anya szavai megvannak és funkcióban használja őket, ugyanez vonatkozik a nemre. A Sziszit is gyakran mondogatja, főleg, ha úgy érzi, hogy ki akarjuk hagyni valami izgi dologból. Ha közlendője van, akkor a szavak első szótagját ismételgeti. Így találgathatjuk, hogy a bííí-vel vajon mit is szeretne: bicska, billencs, bicaj...? Egyébként nagyon ügyesen megérteti magát. Egyre többet vagyunk pelus nélkül, mert szól, ha akció van, igaz csak utána. 

Könnyebben fogadja az idegen helyzeteket és embereket, mint pár hónappal ezelőtt, de még mindig elég bizonytalan, viszont a gyerekeket imádja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagyon jó humorokat csinál, saját kis viccei vannak. Előfordul, hogy nem mindig tudunk nevetni ezeken, ha romokban a lakás, vagy épp fejjel lefelé lóg az ágyról, de általában jók a poénjai. Itt éppen az alátétfóliából csinált viccfészket apukájának.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Imád szerelni. Bármit. A tollakat egy perc alatt szétkapja, majd össze is szereli úgy, hogy utána ismét lehet használni őket. A felújításkor ellesett egy csomó fogást. Nem volt vidám dolog, amikor a konnektorokkal próbálkozott, de szerencsére megérti, hogy van, amit nem szabad. Játék közben is inkább alkotó típus, épít, agyal, kitalál. Nem sok játéka van, kénytelen fantáziát vinni beléjük, ha változatosságot szeretne.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  Hihetetlen a mozgásigénye, nehéz lépést tartani vele, főleg ekkora hassal. Sétálás, futkározás, bicajozás nem elégíti ki, ezért hajmeresztő mutatványokkal szórakoztatja magát és bennünket. Már nem vágyom kalandtúrákra, exrém sportokra, horror filmre, mert a napi adrenalinbombát rendszeresen berobbantja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Édes mániái közé tartozik a repülő-, kamion-, tartály-, markoló-imádat. Apával rendszeresen járnak autókereskedésbe bulldózereket nézni. Még mindig nem engedem TV-t bámulni (amiért gyakran néznek hülyének bennünket, mert hát minden gyerek ismeri Thomast és a többieket, csak Sziszi nem), de azt gondoltam abból nem lehet baj, csak boldogság, ha megnézünk egy repülőt vagy markolót a youtube-on. Tévedtem, mert oltári hisztiket kivág a mindennapi adagjáért, így bármilyen szomorú, de erről sajnos le kell mondania. Marad a könyv és a valóság.

A szülinap tökéletesre sikeredett. Apa éjszaka lufikat fújt, így reggel arra ébredt, hogy díszben a lakás. Az első adagot az ajándék bordásfal tetejéről hozta le, ami rögtön el is durrant. Az ezt követő öt perces sírás volt az utolsó aznap, ezután csak öröm-boldogság következett. A reggeli sajttortához repülős könyvet kapott, majd játszottunk beájulásig. A torta kalózhajós volt, egy igazi kalózkapitány nem is kaphat mást a szülinapjára! Nem vághattuk fel, a gyertyát pedig tízszer kellett meggyújtani és elfújni. Végül csak belekóstolt az orránál.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Már életünk része Terka is. Bár tök jól érzem magam és teljesen aktívak a napjaim, az egyre növekvő pocak miatt nehezebben mozgok. Nem veszem fel minden nyikkra, amiért gyakran mérgeskedik. Általában minden emelős programot apa csinál. Ő szalad a Wishbone Bike után, ő cipeli le-föl a harmadik és a földszint között, én csak sétálok utánuk. Nehéz elképzelni, hogy nemsokára négyen leszünk és lesz még valaki, akit ennyire imádunk. Még mindig félek attól, hogy nem tudom annyira szeretni, mint Sziszit, de ha megérkezik, akkor biztos helyére kerülnek a gondolataim, hiszen Sziszi előtt sem gondoltam volna, hogy létezik ekkora boldogság.

Mimóza

2011.01.25. 22:37 - mertaera

Címkék: mese érzékeny

 Neki van a világon a legszebb lelke. Nagyon kell vigyázni, hogy mit mondunk.

Tegnap rátette a kutyáját a konvektorra és szóltunk neki, hogy az nem igazán jó, mert megég a kutya feneke. Erre keserves sírásba kezdett és 10 percig kereste a megoldást, hogy segíthetne a fájós seggű kutyáján. Beletette a prikolicába és vitte egy kört.

Máskor ráesett a plüss kukacra a szék és azt találtam mondani, hogy "Na, most elposszant a kukac!". Itt a megoldást fél óra szívszaggató bömbölés után a szopiban találta meg. Nem ő szopizott, nekem kellett szopiztatnom a kukacot.

Szintén fájó pont a micimackós mesekönyvben, mikor üres csuporral ábrázolják a hőst. Ennél az oldalnál csak apa extrakitalációs története hoz vigaszt, melyben megmagyarázza, hogy szerez Micimackó a méhektől ismét kaját. Csak ezután lehet továbbmenni és a sztori végére már ismét lát a könnyeitől is. 

Gólyahír

2010.12.16. 20:30 - mertaera

Címkék: tesó

 Mivel már vége az első trimeszternek és vele együtt a rosszulléteknek, hányingereknek, álomkórságnak, ezért ideje, hogy itt is közhírré tegyük: tesó lesz!

Ez a várandósság meglepően jól és zökkenőmentesen kezdődött. Orvoshoz nem igazán járkáltam, tanulva Sziszi esetéből. Egy sajtkukac gyerek mellett nem is igazán engedhetném meg magamnak azt a passzív kilenc hónapot, amit vele szenvedtem végig. Rögtön az elején csináltam az egyetemi gyakorlatot, hetente kétszer Pécs, nagy előadóban sok-sok hallgató előtt, így a felkészülésből és az izgalmakból jutott a bébinek is. Kicsit vissza is vettem a tempóból, a szakdolgozatot és az államvizsgát halasztottam a következő félévre (feltéve, ha nem pont akkor szülök). Egyébként minden a normális kerékvágásban halad tovább, játszunk (hasonugrálósat is), gyereketcipelünk, mert nem hajlandó a saját lábán jönni, szóval nem kell kímélni magam.

Egyébként még mindig takaréklángon van a családi életünk, de ha minden igaz jövő héten vége a felújításnak és költözhetünk. Remélem a karácsonyt már az új lakásban ünnepelhetjük!

Puszi

2010.10.22. 22:36 - mertaera



süti beállítások módosítása